A nagyszabású-színpadi produkciók gyakran használnak mechanikus berendezéseket -, például a koncerteken gyakran látható színpadi lifteket-, hogy fokozzák az előadás vizuális hatását. Noha az ilyen nagy-léptékű gépek használata kétségtelenül nagyszerűséget és pompát kölcsönöz egy előadásnak, a vele járó biztonsági kockázatokat nem lehet figyelmen kívül hagyni. Természetesen, amikor csak lehetséges, a veszélyeket ki kell küszöbölni, vagy a kockázatokat mérsékelni kell az „eredendően biztonságos” tervezési elvek alkalmazásával.
Hogyan csökkenthetők tehát a színpadi gépezet jelentette kockázatok? A megoldások mind a gépészeti tervezésben, mind az üzemeltetési technikákban megtalálhatók. Ilyen például a nyírási pontok védőburkolatának tervezése, a 10-et meghaladó biztonsági tényezőjű acél drótkötelek meghatározása, vagy a 400 órás élettartamú és a jellemző terhelés kétszeres nyomatékkapacitású hajtóművek tervezése. Ezek a módszerek a veszélyek tartós kiküszöbölésére vagy a kockázatok jelentős csökkentésére szolgálnak. Következésképpen egy 500 kg-os teher emelésére szolgáló emelő tervezése során elméletileg 1000 kg-os teherbírásra tervezhető a korábban azonosított kockázatok csökkentése érdekében. Gazdasági okokból azonban a tervezők ritkán alkalmazzák ezt a megközelítést. Ezen túlmenően a műszaki korlátok is szerepet játszanak: gondoljunk például arra, hogyan kellene magának az épületnek a szerkezeti kialakítását megváltoztatni, ha minden kötélzetlécet 1000 kg-os terhelésre terveznének a szükséges 500 kg helyett.
Ha az eredendően biztonságos tervezési módszerek nem kivitelezhetők -, vagy nem csökkentik teljesen a kockázatokat elfogadható szintre -, akkor műszaki védőeszközöket vagy alternatív védelmi megoldásokat kell bevezetni a kockázatok további csökkentése érdekében. Ez jellemzően bizonyos biztonsági funkciók beépítését jelenti a vezérlőrendszerbe. A Waagner-Biro Luxembourg Stage Systems (a továbbiakban: "Waagner") által biztosított egyes példákban nyomásérzékelő van felszerelve a terhelés folyamatos figyelésére és a berendezés emelési műveleteinek biztonságának ellenőrzésére. A "Waagner" ezt a túlterhelés-érzékelő képességet speciális biztonsági funkcióként jelöli meg. A legáltalánosabb biztonsági funkció a végálláskapcsoló, amely normál utazási tartományon belül és vészhelyzetekben is leállíthatja a berendezés működését, így felhasználóbarát és megbízható módszert biztosít az általános biztonság érdekében. Azonban ezen megoldások egyike sem tudja teljesen kiküszöbölni a veszélyeket; pusztán egy veszélyes esemény bekövetkezésének *valószínűségét* csökkentik, a műszaki megoldás megfelelő működésétől függően. Ez felvet egy kritikus kérdést: valójában milyen magasnak kell lennie ezeknek a biztonsági funkcióknak a megbízhatóságának?
Ha sem eleve biztonságos tervezési intézkedések, sem műszaki megoldások - vagy gazdaságilag életképes alternatívák - nem állnak rendelkezésre a kockázatok mérséklésére, akkor az egyetlen hátralévő lehetőség az, hogy egyszerűen tájékoztatást adunk a berendezés felhasználóinak és üzemeltetőinek a fennmaradó *fennmaradó kockázatokról*. Ez jellemzően figyelmeztető táblák kihelyezésével vagy részletes kezelési utasításokkal jár (például, hogy a berendezést csak képzett személyzet kezelheti). Természetesen ez a kockázatcsökkentési módszer a legsérülékenyebb, és csak akkor szabad alkalmazni, ha más lehetőség nem áll rendelkezésre.